November 27-én a Honvédelmi Minisztérium és a Demokratikus Fejlődésért és Átmenetért Alapítvány (ICDT) nemzetközi konferenciát szervezett „Úton a 21. században – biztonság, honvédelem, haderő” címmel. Az esemény során megvitatták a globális és regionális biztonsági kihívásokat és az azokra adható lehetséges válaszokat, különös tekintettel Magyarországra.
Dr. Benkő Tibor honvédelmi minister előadásában elmondta, hogy a Magyar Honvédség képességeit a gyorsan változó Biztonsági környezet alakítja. Biztonág nélkül nem lehet béke, és egy erős, ütőképes, korszerű fegyverzettel ellátott honvédség nélkülözhetetlen az ország biztonságának szavatolásában. Ezt elérendő jelentős lépések történtek, beleértve a védelmi költségvetés fokozatos emelését, a társadalom és haderő közötti kapcsolat erősítését, valamint a fiatalokra a különböző programokon és kezdeményezéseken keresztül helyezett hangsúlyt.
Petr Pavel tábornok, aki 2015 és 2018 között a NATO Katonai Bizottságának elnöki posztját töltötte be, a globális biztonsági kihívásokat vette sorra, ide értve Oroszországot, a terrorizmust jelenségét, valamint a Kína és az Egyesült Államok közötti stratégiai versengést. Rámutatott, hogy ezen kihívások kezelésének egyetlen módja a NATO-n és az Európai Unión belüli együttműködés, az egység fenntartása.
Dr. Vezekényi Csaba, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára kihangsúlyozta, hogy a biztonság dimenziói közül a katonai elem szerepe egyre növekszik. Ennek következtében a Magyar Honvéség megerősítése kiemelt fontosságú, amelyben a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program kulcsszerepet játszik.
Dr. Gyarmati István, az ICDT elnöke előadásában rámutatott arra, hogy egy ütőképes haderő kialakításához a megfelelő anyagi erőforrások biztosítása önmagában nem elegendő. Az új, megváltozott nemzetközi rendszer viszonyai új megközelítéseket igényelnek, amelyek kapcsán felértékelődik a fiatal és idősebb generációk közötti, valamint a civilek és katonák közötti együttműködés jelentősége. Bár Magyarország kis ország, de ésszel és szívvel tud változást elérni.
Dr. Sticz László ezredes, a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökség megbízott csoportfőnöke elmondta, hogy a fegyveres erők modernizációjának három alapvető oka van. Az első a Keletről érkező hagyományos fenyegetések elrettentése, a második a Délről származó nem-hagyományos kihívások kezelése, a harmadik pedig a kiber- és információs térben jelentkező kihívásokra adandó megfelelő válaszok kidolgozása. Hozzátette, hogy a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program kézzelfogható változást fog hozni, amelynek jelei már most látszanak az új eszközök beszerzése révén.
Ranald Torquil Ian Munro vezérőrnagy, a brit Vezérkar tartalékos- és kadétrendszerért felelős részlegének vezetője országának a területen szerzett tapasztalatairól beszélt a közönségnek. Kiemelte, hogy a tartalékos programnak kiemelt szerepe van a társadalom és a haderő közötti kapcsolat erősítésében, valamint abban, hogy a fegyveres erők speciális szakemberek széles köréhez férhessenek hozzá szükség esetén. Elmondta, hogy a tartalékosok szerepe manapság egyre növekszik, ezért az Egyesült Királyság elkötelezett a tartalékos program minőségi javítása, illetve a tartalékosok számának növelése mellett.
Dr. Simicskó István, a hazafias és honvédelmi nevelés koordinálásáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programnak kulcseleme a magyar tartalékos rendszer újjáépítése. A hazafias nevelés kapcsán elmondta, hogy ennek célja, hogy a fiatalabb generációk tagjai ne csak szeressék hazájukat, hanem tevékenyen és önkéntesen is vegyenek részt annak építésében, mivel a haza védelme közös felelősségen és cselekvésen alapuló nemzeti ügy. A sport remek eszköz a hazafias nevelés elősegítésére, így sportközpontokból egyre több épül az országban.
Kirány Donát hadnagy személyes élményeiről beszélt, feltárva, hogy mik voltak azok a legfontosabb tényezők, amely miatt végül a Magyar Honvédség tisztjeként avatták fel. Elmondta, hogy gyerekkorától kezdve számos hatás érte, amelyek közül a család, a barátok és az oktatási rendszer voltak a legjelentősebbek.
Szabó István honvédelmi államtitkár rámutatott arra, hogy a sorkatonaság 2004-es felfüggesztésének hosszú távon negatív és pozitív következményei is lettek. A sorkatonaság egyik előnye volt, hogy a társadalom és a haderő közötti kapcsolat a mainál sokkal erősebb volt. A honvéd kadétprogram egyik fontos célkitűzése ennek a kapcsolatnak a megerősítése. Ennek érdekében a honvédelmi nevelésnek, mint a hazafias nevelés kulcselemének, az oktatási rendszer alsóbb szintjein is meg kell jelennie. A honvédelmi nevelés iránti igény egyre növekszik, és a magyar kormány mindent megtesz ezen igény kielégítése érdekében.
