A nemzetbiztonsági kockázatok lakossági megítélése és a társadalmi ellenálló képesség növelése a V4-országokban a NATO 2030 tükrében

A Demokratikus Átalakulásért és Fejlődésért Központ (ICDT) a Bakamo együttműködésével, a NATO Nyilvános Diplomáciai Osztálya (NATO PDD) támogatásával projektet valósított meg a társadalmi ellenálló képességről. Célunk az volt, hogy feltárjuk, hogyan vélekednek az emberek a V4-országokban a nemzetbiztonságról. Ehhez egy szokatlan módszert alkalmaztunk: a közösségi médiában zajló nyilvános beszélgetések megfigyelését.

A hétköznapi felhasználók által közösségi médiában folytatott, nemzetbiztonságot érintő nyilvános diskurzusok elemzése feltárta, milyen témák és kérdések dominálják ezeket a beszélgetéseket. Az elemzés arra is rávilágított, hogy a nemzetbiztonságot több, egymástól eltérő szinten érzékelik az emberek – ez pedig sokszor egymással ellentétes jelentéstartalmakat eredményez.

A nemzetbiztonsági kockázatok lakossági megítélése és a társadalmi ellenálló képesség növelése a V4-országokban a NATO 2030 tükrében
A nemzetbiztonsági kockázatok lakossági megítélése és a társadalmi ellenálló képesség növelése a V4-országokban a NATO 2030 tükrében
A nemzetbiztonsági kockázatok lakossági megítélése és a társadalmi ellenálló képesség növelése a V4-országokban a NATO 2030 tükrében

A közösségi médiában felmerülő biztonsági fenyegetések értelmezése három szinten történik: nemzeti, közösségi és egyéni szinten. Mindegyik szinten más-más narratívák és érzelmek alakítják a közgondolkodást és a társadalmi válaszokat. Például a COVID–19 világjárványt nemzetbiztonsági kockázatként értelmezik, mivel az állampolgárok egészségét és jólétét veszélyezteti. Ezzel szemben a migráció közösségi szintű fenyegetésként jelenik meg, mivel a kulturális hagyományokat és értékeket érzik veszélyben. A nemzeti szintű biztonsági kockázatok elsősorban geopolitikai természetűek, és olyan nagyhatalmakhoz köthetők, mint Oroszország, Kína vagy az Egyesült Államok.

Az eredmények alapján az alábbi főbb következtetések születtek:

  • Ha egy nemzetközi védelmi szervezet, például a NATO nem látható módon járul hozzá azoknak a kihívásoknak a kezeléséhez, amelyeket az emberek a legfontosabbnak tartanak, akkor a társadalmi támogatottság csökken. A széleskörű közbizalom hiánya aláássa a NATO elrettentő és védelmi képességét, valamint a társadalom ellenálló képességét is.
  • A reziliencia nem kizárólag katonai szempontból értelmezhető, hanem összetett, gyakran nem hagyományos tényezőkből áll. A NATO képességei és infrastruktúrája lehetővé teszik, hogy olyan kihívásokkal is foglalkozzon, mint a világjárványok vagy természeti katasztrófák. Ezekben a területeken való kézzelfogható és látható jelenlét jelentősen növelheti a társadalmi támogatottságot.
  • A NATO politikai szerepének és döntéshozatali mechanizmusának ismertsége jelenleg alacsony a nyilvánosság körében – ezek bemutatása kézzelfogható példákon keresztül elengedhetetlen.
  • A korrupciót a közösségi média beszélgetések egyik legfontosabb nemzetbiztonsági fenyegetéseként azonosították. Ezért a NATO-nak nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a korrupció elleni küzdelem látható támogatásában, különösen a növekvő védelmi kiadások időszakában.
  • A NATO-t az emberek számára közvetlen hatása alapján kell bemutatni. A NATO nyilvános kommunikációját az adott ország nemzeti érdekeinek társadalmi megítéléséhez kell igazítani. Mivel a biztonsági kockázatok érzékelése és a nemzeti érdekek jelentős eltérést mutatnak a tagállamok között, az egységesített kommunikáció eredménye az lesz, hogy egyik ország lakossága sem fogja magáénak érezni a NATO-t.

Az ICDT és a Bakamo kész további kutatásokat végezni annak érdekében, hogy a NATO PDD számára mélyebb háttérinformációt nyújtson a V4-országok nemzeti érdekfelfogásáról. Egy hatékony Atlanti Szerződés Egyesület (ATA) komoly segítséget nyújthatna a NATO PDD-nek abban, hogy célzott, az egyes tagországok közönségéhez illeszkedő kommunikációt folytathasson.

2022. február 16-án ZOOM-platformon konferenciát tartottunk a kutatás eredményeinek bemutatására, az alábbi program szerint:

  • Megnyitó: Gyarmati István, nagykövet, az ICDT elnöke
  • Keynote-előadás: Nicola de Santis, a NATO PDD kapcsolattartási osztályának vezetője
  • Kutatási beszámoló: Fazekas Dániel, a Bakamo vezérigazgatója
  • Elemzés és ajánlások: Rabai Zsolt, az ICDT szenior alelnöke

Vitaindító hozzászólók:

  • Jiří Schneider, volt első külügyminiszter-helyettes, Cseh Köztársaság
  • Matej Kandrík, a STRATPOL elnöke, Szlovákia
  • Robert Pszczel, szenior szakértő, a NATO Moszkvai Tájékoztató Irodájának korábbi igazgatója

A projektet a NATO PDD támogatta

A nemzetbiztonsági kockázatok lakossági megítélése és a társadalmi ellenálló képesség növelése a V4-országokban a NATO 2030 tükrében