Mit hozhat az új amerikai kormányzat, és mire lehet számítani az újraválasztott Trump elnöktől? Ezek voltak a központi kérdések azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Magyar Atlanti Tanács és a Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Alapítvány (ICDT) szervezett 2024. november 27-én a Magyar Tudományos Akadémia Kodály Termében „Gondolatok a NATO jövőjéről az amerikai választások tükrében” címmel.
A beszélgetés, miközben az aktuális kérdésekre fókuszált, a globális folyamatok értelmezésére törekedett mind szélesebb geopolitikai perspektívából, mind pedig kifejezetten magyar nézőpontból.
A kerekasztal-beszélgetés meghívott vendégei:
- Benkő Tibor, volt honvédelmi miniszter
- Sztáray Péter, külügyi államtitkár
- Fodor Gábor, volt kulturális miniszter
- Takács Attila altábornagy, a Honvéd Vezérkar területvédelmi főnökhelyettese
- Gyarmati István, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára
- A beszélgetést Csóti György, a Magyar Atlanti Tanács elnöke vezette és moderálta.
Főbb témák és legfontosabb megállapítások:
🔹 Csóti György kiemelte, hogy Trump visszatérését követően a globális politikában két, a NATO-n belül pedig három jelentős változásra számíthatunk. Reményét fejezte ki az ukrajnai béke iránt, amely szerinte nagyban függ a Biden-adminisztráció január 20-ig meghozott lépéseitől. Véleménye szerint Trump vezetése felgyorsíthatja egy új világrend kialakulását. Meglátása szerint a NATO visszatérhet eredeti, védelmi fókuszú szerepéhez, csökkentett globális szerepvállalással, miközben Európától nagyobb hozzájárulást várnak majd el – ami kezdetben nehézségekkel járhat, hosszabb távon azonban előnyös változást jelenthet.
🔹 Benkő Tibor emlékeztetett arra, hogy a NATO már 2014-ben, Obama elnöksége idején megkezdte belső reformjait a walesi csúcstalálkozón, amelynek célja az együttműködés elmélyítése és a méltányos tehermegosztás biztosítása volt. Ennek részeként a tagállamok vállalták, hogy GDP-jük legalább 2%-át védelmi kiadásokra fordítják. Trump első elnöki ciklusa alatt ezt a kérdést különösen hangsúlyosan képviselte. Benkő Tibor kitért a NATO-szövetségesek között az ukrajnai háború, valamint az izraeli–Hamász-konfliktus kapcsán kialakult eltérő álláspontokra is. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi fenyegetések kezeléséhez közös stratégiai megközelítésre van szükség. Emellett szólt a BRICS, különösen Kína növekvő szerepéről, amely jelentős gazdasági és geopolitikai kihívást jelent az Egyesült Államok és szövetségesei számára, és amely a NATO fejlődésének új szakaszát is előidézheti.
🔹 Takács Attila altábornagy a negyedik generációs hadviselés térnyeréséről és a műveleti szakaszok kiszámíthatatlan alakulásáról beszélt. Megjegyezte, hogy bár az ukrajnai háború alapvetően hagyományos konfliktus, számos eleme a negyedik generációs hadviselés jellemzőit hordozza. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az innováció iránya megfordult: napjainkban egyre inkább a civil technológiák hatnak a katonai szférára, amelynek egyik oka a hidegháborút követő védelmi kiadások csökkenése.
🔹 Gyarmati István szélesebb történelmi perspektívába helyezte a világrend átalakulását: véleménye szerint annak kezdete nem az ukrajnai háborúhoz, hanem a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokhoz köthető, amelyek a vesztfáliai rendszer végét jelentették. Úgy vélte, hogy az ukrajnai háború nem formális békeszerződéssel érhet véget, hanem egyszerűen lezárulhat – várhatóan 2025-ben – a gazdasági korlátok miatt. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra, nem pedig területi garanciákra van szüksége. Álláspontja szerint Trump második ciklusa felgyorsíthatja ezt a folyamatot: „Trump az a favágó, aki nem fél a repülő szilánkoktól.”
A panelbeszélgetést élénk eszmecsere követte a résztvevők, majd később a közönség tagjai között is. Záróbeszédében Csóti György köszönetet mondott a résztvevőknek, és optimizmusának adott hangot, kiemelve, hogy az előadók nem aggodalmakat, hanem bizakodó várakozásokat fogalmaztak meg a NATO jövőjével kapcsolatban. Bejelentette, hogy a Tanács egy jövő tavasszal megrendezendő újabb esemény keretében ismét áttekinti és értékeli majd a kialakult helyzetet.
